BAJORORSZÁG – A SÖR MEKKÁJA

sör oktoberfest
Fotó: Markburger83 commons.wikimedia.org

A sör készítésének és fogyasztásának természetesen Bajorország a fellegvára. Csak ebben a tartományban több, mint 200 sörfőzde található és az egy főre jutó 280 liter sörrfogyasztással is messze világelsők. Törvényileg szabályozzák a sör minőségét és itt a Weisswurst reggelihez is sört illik inni, mert a bajorok szerint ez hozzá tartozik. Külön szavuk van az esti sörre (Feierabendbier), mert itt a sör nem csak ital, hanem a nemzeti tudat része.

A BAJOR SÖRTISZTASÁGI TÖRVÉNY

1513-ban Bajorországban érvénybe lépett a Reinheitsgebot, ami kimondta hogy a sör kizárólag maláta, komló, élesztő és víz hozzáadásával készülhet, adalékanyagok nélkül. Ez a törvény nagy mérföldkő volt a sörfőzés történetében. A korábbi kétes minőségű, fűszerezett, kevert főzeteket felváltotta a kiváló minőségű, ellenőrzött alapanyagokból készülő sör.

Ez a rendelet a sör árát is meghatározta, a sör fajtájától és az évszaktól függően, ezzel is megelőzve, hogy a kocsmárosok tisztességtelen haszonra tegyenek szert.

A SÖRKERT

A sörkert fogalmát talán senkinek nem kell bemutatni, hiszen aki már járt Bajorországban, az ismeri ezeket a hangulatos kis kerthelységeket. Ezek története egészen a 19. századba, Münchenbe nyúlik vissza.

sör sörkert
Fotó: Martin Falbisoner commons.wikimedia.org

Az alsóerjesztésű sört csak a hideg hónapokban lehetett készíteni, mert az erjedés 4és 8 fok között indul meg. Hogy nyáron is megfelelően tudják tárolni a sört, mély pincéket ástak, ahova télen behordták a jeget, ezáltal hűvös maradt a nyári hónapokban is. A pince feletti területet beültették gesztenye fákkal, amik megvédték a talajt a nap forró sugaraitól, így nem melegedett fel a pince.

A vendégek hozták magukkal a korsóikat és helyszínen fogyasztották el a hordókból frissen csapolt sört. A kényelem érdekében padokat állítottak a fák árnyékába. Ételt nem szolgáltak fel ezeken a helyeken, mindenki maga hozta az uzsonnáját (Brotzeit). Manapság már szinte mindenhol szolgálnak fel valamilyen ételt, viszont az ember még most is magával viheti a szendvicsét a “bajor sörkert rendelet” értelmében.

AZ OKTOBERFEST

Minden év szeptember utolsó előtti szombatján nyitják meg a világ legnagyobb sörös rendezvényét a müncheni Oktoberfest-et. Két hét alatt közel 6 millió ember látogatja meg a fesztivált és 7.5 millió liter sört isznak meg.

Az Oktoberfestet először 1810-ben rendezték meg Ludwig trónörökös és Therese von Sachsen-Hildburghausen esküvőjének tiszteletére. Ezután minden éveben megemlékeztek a nászról, ám csak később kezdtek sört mérni. Az Oktoberfest eleinte a lovassport ünnepe volt. Később már ringlispil és óriáshinták is csábították a szórakozni vágyókat.

Napjainkban az Oktoberfest egy hatalmas búcsúhoz hasonlít, hatalmas sörsátrakkal, körhintákkal, hullámvasúttal és minden vásári nyalánksággal.

Egy kifejezetten erre az alkalomra főzött sört szolgálnak fel literes korsókban , a Märzen-t, amely magasabb alkoholtartalmú és sötétebb színű ital. Ennek a hagyománya onnan ered, hogy törvényileg tiltott volt a sörfőzés a nyári hónapokban, ezért az utolsó tavaszi főzeteket erősebbre erjesztették, hogy elálljon őszig.

Jellegzetes fesztiválétel a grillcsirke és a sült csülök, valamint az óriás bajor perec. A Oktoberfest látogatói túlnyomó részt tradicionális bajor viseletben vannak (bőrnadrág, dirndl). A beöltözés olyan népszerű, hogy a külföldi turisták is átvették a hagyományt.

A MÜNCHENI SÖR

Ha bajor sör, akkor München. Ez a város ad otthon a tartomány leghíresebb sörfőzdéinek.

sör oktoberfest-2
Fotó: pixabay.com

Hofbräu

A bajor állam tulajdonában levő Hofbräu sörfőzde egyike Bajorország nemzeti szimbólumainak. A münchen belvárosában elhelyezkedő több mint 1 hektáros Hofbräuhaus a mai napig az egyik legnagyobb turista látványosság.1589-ben alapította V. Vilmos, bajor herceg és a mai napig állami kézben van.

Augustiner-Bräu

A város legrégebbi sörfőzdéje, az Augustiner-Brau. Az Augustiner kolostort 1294-ben alapították és 1328-ban már bizonyíthatóan sört főztek. 1803-ban átköltöztették a gyárat a városba, a híres Neuhausser Strasse-ra, amit később átépítettek és jelenleg Augustiner Keller néven működő 5000 férőhelyes söröző található itt.

Hacker-Pschorr

A Hacker-Pschorr története a XV. század elejéig nyúlik vissza. A Hacker család híres sörgyárat üzemeltetett, majd 1793-ban oseph Pschorr sörfőzőmester feleségül vette a gyártulajdonos lányát. 1972-ig külön üzemelt a Hacker és a Pschorr sörgyár, majd egyesült és 1980-ban A Paulaner cégcsoport tulajdonába került.

Paulaner

A München melletti pálos rend kolostorában 1634 óta főznek sört. A XIX. század elején magánkézbe került a serfőzde. Franz Xaver Pacherl folyamatos technológiai fejleszéseinek köszönhetően (gőzgép, pincehűtés) átvészelte a főzde a világháborúkat és mára meghatározó szereplője a bajor piacnak.

Spaten-Franziskaner-Bräu

Ezt a régi főzdét először 1397-ben említik a források, akkor még Welser sörfőzde néven. Később többször gazdátcserél a gyár és csak 1867-re lesz München város egyik meghatározó sörgyára. A XX. századtól jelentős mennyiséget exportál Észak-Amerikába. 1922-ben egyesül a Spaten és a Franziskaner, ezzel München söróriásai lesznek, 1992-ben már évi 1 millió hektólitert termelnek. Mára a gyár az InBev csoport tulajdona, a Löwenbrau sörgyárral együtt.
A Spaten a tradícionális bajor sörök képviselője, a Franziskaner pedig búzasörök kedvelőinek a kedvence.

Kézműves sör

Bajorországot sem kerülte el a kézműves sör hullám. A bajor sörök minősége eleve igen magas, ám vannak főzdék, akik ezzel sem elégednek meg és kisüzemekben kézműves technológiával készítenek különleges maláta és komló fajtákkal söröket. Egyik legnépszerűbb kézműves műhely a Crew Republic, amit két sörfőző a dél-tiroli Mario Hanel és a sváb Timm Schnigula alapított.

A cikkben előforduló egyes képeket és szöveges tartalmakat a szerzői jog védi. © Dinner al fresco

kovess-facebookon

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.