A LEGÚJABB GASZTRO ŐRÜLET – A REGIONÁLIS!

IMG_2805

Megszokhattuk már, hogy állandóan újabb és újabb diéták, táplálkozás és életmód trendek jelennek meg. Az évezred elején még az Atkins diéta, a low carb, a vegán és a bio ételek voltak a sláger, aztán néhány éve elérte Magyarországot is a paleo majd a “minden mentes” őrület.

Így táplálkozásunk állandó változásban van, ahogy évente változnak az elképzelések is arról, vajon mi lenne a legegészségesebb, legtermészetesebb, legenergetizálóbb táplálkozási- vagy életmódforma számunkra.

A tehetősebb fogyasztói rétegekben állandó az igény az újabb és újabb gasztronómiai világmegváltó ötletekre, legyen az biozöldség, mandula- és gesztenyeliszt, vagy éppen a dél-amerikai esőerdőből származó superfood.

Képernyőfotó 2016-08-19 - 21

A nagy egészségtudatosságban és szuper egészséges életmódra való törekvésben talán sokan elfelejtik, hogy a legújabb élelmiszer divathóbortoknak milyen ára van a környezetre nézve.

Ahogy már kimutatták, hogy a vegetáriánus életmód sajnos egyáltalán nem kíméli a Földet. A különböző ritka élelmiszerek iránt kialakuló hirtelen igényt sem egyszerű kielégíteni, vegyük például a trendi, egészségtudatos nyugati embert, aki egyik napról a másikra  a pirítós helyett inkább egy chia pudinggal kezdené a napot.

Azt is megfigyelhettük már, hogy ha mindig a legújabb trendeket akarjuk követni az étkezésben, akkor bizony mélyen a pénztárcánkba kell nyúlni. Persze az egészségért semmi sem drága, gondolhatnánk. De vajon tényleg ezek a mesterségesen módosított, szénhidrát csökkentett, minden mentes, fél világon átutaztatott élelmiszerek jelentenék számunkra az egészséges és boldog jövőt?

IMG_0833

A sok különböző irányzat közül számomra és talán a környezetünk számára is legkedvesebb a slow food mozgalom, melyet kiemelten támogatandónak tartok.

A slow food mozgalom pont abból a felfedezésből indul ki, hogy a globalizáció, az uniformizált tömegtermelés és a különböző táplálkozási divatok hatására elveszítjük a kapcsolatot valódi környezetünkkel és hagyományainkkal. A slow food irányzat követőinek célja az egyes országok és régiók gasztronómiai hagyományainak és sokrétűségnek a megőrzése.

IMG_0721

Az elmúlt években lassan, de biztosan hazánkba is begyűrűzött a regionális termékek és a termelői piacok trendje. Regionális termékeknek nevezzük egy adott körzetből származó termékeket, melyeket jellemzően helyben értékesítenek, ezzel garantálva a frissességet és gazdasági lehetőségeket teremtenek a termelőknek. Ha a vásárló előszeretettel választ a helyi kínálatból, akkor az importált termékek árai nem, vagy kevéssé befolyásolják az őstermelőket.

IMG_0610

A regionális irányzatot nem nevezném újdonságnak, hiszen Nyugat-Európában mély hagyományai vannak, ott az emberek tudatosan helyi termékeket választanak. Inkább a nagyvárosi gasztro szcéna fedezte fel újra magának, hogy milyen fontos is a friss és jó minőségű alapanyag.

Ha belegondolunk a szüleink idejében még nálunk is az számított megszokottnak, hogy az emberek minden hétvégén kimentek a piacra vagy hétközben a zöldségesnél, hentesnél vásároltak, ahol szintén helyi termékeket árusítottak.

pexels-photo-95425
Visszatérve Európára, a régió és regionalitás mint egy fajta hitvallás nagyon fontos szerepet játszik az ott élők mindennapjaiban és kultúrájában. Jó példa erre Spanyolország, Olaszország vagy akár Németország is, ahol a tartományoknak és azon belül régióknak önálló kultúrája, gasztronómiája és identitása van.

A gazdálkodókat és a kisebb manufaktúrákat, üzemeket rendkívüli összetartás jellemzi, erős érdekvédelmi szövetségeik vannak, amelyek összefogva segítik egymást, biztosítva ezáltal a minőségi termelést és a családi gazdaságok fennmaradását.

Az egyes német tartományokban például kifejezetten jellemző, hogy a helyi boltokban a régióban működő sörfőzdék sörei kaphatóak, de ez a zöldségekre és a többi élelmiszerre is igaz. A különböző régiók folyamatosan reklámozzák a jellegzetes termékeiket, ezáltal a vásárlók előszeretettel vásárolják a megbízható minőségű regionális termékeket, mint például a berchtesgadeni tej, vagy a rheinhesseni bor.

IMG_0751

 

Én úgy látom, Magyarországon még nincsenek kellően a köztudatban régióink, megyéink kulturális és kulináris sajátosságai. A régiós marketing erősítése, hagyományaink felélesztése fontos lépcsőfoka további gasztronómiai fejlődésünknek. A hagyományok felelevenítése mellett azonban úgyanolyan elengedhetetlen, hogy tudatosabban vásároljunk.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon keveset főznek az emberek, főleg Nyugat-Európában aggasztó ez a trend, ahol a félkész és készételek piaca hatalmasra duzzadt. A főzés és az alapanyagok ismerete vitális kérdés a gasztronómiai fejlődésben, hiszen a fogyasztónak tudnia kell, hogy mit vesz és hogy az adott termék vagy étel miért kerül annyiba, amennyibe.

IMG_0777

Napjainkban mikor sorra nyílnak az “újhullámos” kulináris vállalkozások és egyre több csillagot kapnak magyar éttermek, fontos, hogy ne csak az étteremben legyünk igényesek, hanem ezt már saját hütőszekrényünknél kezdjük el. Nekünk vásárlónknak nagy szerepünk van közösségünk és régiónk fejlődésében azáltal, hogy helyben termelt minőségi alapanyagokat válasszunk a boltban, ezzel ugyanis keresletet teremtünk rájuk, ami biztosítja a magyar családi gazdaságok jövőjét.

Bár sokan igyekeznek a helyi alapanyagokat drága, divatos, könnyen eladható köntösbe bújtatni, de szerencsére, ha leleményesek és figyelmesek vagyunk, igazán jó áron is hozzájuthatunk kíváló alapanyagokhoz, helyi forrásokból.